Magas vérnyomás tapintása

A legnagyobbak az elasztikus típusú artériák szélkazánerek[2] a középnagy verőerek magas vérnyomás tapintása típusú artériák, ezek arteriolákra válnak szét. A legkisebb erek a kapillárisokezek vénákba szedődnek össze. Az egyes ereket makroszkóposan a keresztmetszet nagysága, az érfal vastagsága és a lumen alakja alapján különíthetjük el.

Mikroszkóposan az elkülönítés alapja az érfal három rétegének szerkezete. A legbelső réteg a tunica intima, a középső a tunica media és a legkülső a tunica adventitia, ez utóbbi horgonyozza le az eret a környező szövetekhez.

Elasztikus típusú artériák[ szerkesztés ] Arteriae elastotypicae: ezek a nagy, szívközeli erek a ritmikus szívverés systole által előidézett lüktető véráramlást fiziológiai úton, elasztikus hullámmozgások révén változtatják magas vérnyomás tapintása kvázi-folyamatos áramlattá ez az ún. Arterioszklerózis esetén a hullámzó mozgásra való képesség erősen csökken vagy teljesen eltűnik, mely tartós magas vérnyomásos megbetegedéshez egészen a hipertenzív krízisigátmeneti oxigénhiányos rohamhoz rövid, alacsony vérnyomáshoz kötődő öntudatvesztésagyi érkatasztrófához erős vérzés túl magas, hiányos ellátás túl alacsony vérnyomás esetén vagy egy aneurizma megrepedéséhez vezethet.

Muscularis típusú artériák[ szerkesztés ] Arteriae myotypicae: ezek a kis artériák viszonylag szívközelben találhatóak, és mint ellenálló erek többek között simaizomzatuknak köszönhetően lényeges szerepet játszanak a vérnyomás fenntartásában, mivel átmérőjük csökkentésével a szükséges vérnyomást létre tudják hozni.

Amennyiben erre nem képesek, akkor ortosztatikus dysregulatióról beszélünk, mely szédülés- és gyengeségérzéssel jár együtt elsősorban felkelés után.

Vegyes típus[ szerkesztés ] A muscularis és az elasztikus típus közötti átmenetet vegyes típusnak Arteriae mixtotypicae nevezik.

Arteriae convolutae: ezek olyan artériák, amelyek belső átmérőjüket olyan szűkre csökkenthetik, hogy már egyáltalán nincs véráramlás. Az érfalak felépítése[ szerkesztés ] Az artériák érfalai vastagabbak izmosabbakegyértelműbben rétegzettek és rugalmasabbak.

Egy artéria fala alapvetően három rétegből áll, melyek részeinek latin anatómiai nevük van. Ezek a vérvezető oldal irányából a következők: a Tunica intima vagy Intima egy endothel sejtrétegből, az arra épülő laza rostos kötőszövetből, majd egy subendothelialis rétegből Stratum subendothelialevégül a Membrana elastica interna rétegből áll.

Pszichoszomatikus betegségek

Különösen jól fejlett az izmos, periferiális artériáknál. Az elasztikus artériák hasonlóan épülnek fel, de több kollagénnel, és hullámmozgásra alkalmasabb és ablakos membránokkal.

Részben a Media és az Adventitia között található még a Membrana elastica externa.